A Kibu 2010-ben megjelent évkönyve, konkrétabban a Skype hozta össze újra 2010-ben az alapítóinkat, hogy közösen emlékezzenek vissza az indulásra. A beszélgetést “vágatlan formában”, a gépelésből adódó elütésekkel együtt közöljük alább. Jóféle kordokumentum ez, ami a honlap kínálta limitált felületnél bővebb betekintést enged a színfalak mögé.

ADAM SOMLAI-FISCHER
En ugy emlekszem, az egyik elso darabkaja a kibu tortenetnek György Peter autojaban tortent, mikor varga Dani matematikussal utazott, aki elmeselte neki, hogy epp tolunk jon, ahol par ora alatt keszitettunk mobil alkalmazasokat meg hardveres hekkeket. egy egyetemi kutatas kereteben, par diakkal. azt hiszem ez a felismeres, hogy a mai egyetemistak szamara ilyen konnyen irhato a technologia vezetett oda, hogy Peter elkezdte nyuzni a Telekomot, hozzanak mar letre egy intezmenyt mely felszabaditja ezt a kreativ energiat.

PETER HALACSY
igen, nagyon lelkes volt Peter. És főleg Dániel: 5 perc alatt sejtautomatát programo- zott mobilra. ciki, de akkor még egyikünk
se programozott mobilt. Jöttek az ötletek, mi mindent csinálhatnánk meg. volt sok
mas elozmenye is: volt a BME-n az idealab, probaltunk t-online osztondijakat szervezni, meg mokk inkubator projektek is voltak, de mind valahogy nem volt jo idoben vagy jo helyen. De ez hosszu tortenet.

ADAM SOMLAI-FISCHER
szamomra a legfontosabb motivacio az volt, hogy lehetoseget teremtsunk – hosszu tavon – a lokalis kulturkornyezetunk szamara hogy irhassak, ne csak fogyasszak a technologiat.

ADAM SOMLAI-FISCHER
Ertem ez alatt, hogy bar konszenzus van abban, milyen komoly szerepe van az uj medianak, a kommunikacios technologianak eletunkben, emberi kapcsolatainkban,
tehat kulturankban, keves ut vezet ennek alakitasahoz, ami hosszu tavon elemi erdek.

ADAM SOMLAI-FISCHER
ahogy ma mar nem tudna senki sajat szabadsagat kivivni irastudas nelkul, ugy erzodik ez a nyomas a technologia felol, amig csak felhasznaloi es importorei vagyunk ezeknek a mindent atitato rendszereknek, egyre kiszolgaltatottabbak leszunk, es ezt most kulturalis ertelemben mondom.

PETER HALACSY
Ehhez azert hozzatennem, hogy nem mindig baj, ha vannak ujito importorok.
Early adopterek is viszik elore a tarsadalmat. a kreativitas erdekes modon csak az egyik, de elfogadom leghangsulyosabb, kompo- nense ennek az egesz medialaborozasnak. szoval itthon nincs egy rendes egyetem, ahol uj media cuccokkal foglalkoznanak, nem csak teoretikus szinten.

PETER HALACSY
nincs interaktiv iskola (hu ezen most biztos sokan megsertodnek, elnezest). szoval egyik cel az innovacio, masik a digitalis iraskepesseg (amit fent emlitettel) terjesztese. hogy erdemes programoznod akkor is, ha nem vagy informatikus.

ADAM SOMLAI-FISCHER
Egy ilyen tudas elmelyitesere, illetve a tudas felhasznalasanak lehetosegeire kinal taptalajt egy medialabor,

ADAM SOMLAI-FISCHER
ahol sok kulonbozo hatterrel rendelkezo
de kozosen motivalt – ertsd motivalt kulturalisan hogy irhassa sajat technologiajat – kutato, alkoto hoz letre uj ertelmezeseket, technologiakat, hasznalatokat. Es mindez a piachoz nagyon kozel, ami lehetoseget ad arra, hogy ezek ne csak kiserletek vagy egy szuk elit szamara tapasztalhato mualkotasok legyenek,

ADAM SOMLAI-FISCHER
de szolgaltatasok, termekek, melyeket milliok hasznalnak.

BIRCSÁK ESZTER
igen ezzel egyetértek, de nem csak elmélyítésről szól, hanem akár a megismerésről, a lehetőségek széleskörűségéről is. Értem ezt azalatt, hogy a technológia megismerése és lehetőségei itt kézzelfoghatóbb formában jelennek meg, illetve megmutathatóak azok az irányok is, melyek talán kevésbé reprezentálhatóak, vagy kevésbé gondoljuk idekapcsolódónak.

PETER HALACSY
igen. valami ilyesmit akartam en is mondani: a kibu egy jopofa jatszoter is, ahol szivessen foglalkozik mindenki uj media dolgokkal. Es jatek kozben, eszrevetlenul tanulunk.

BIRCSÁK ESZTER 

És igaz az is, hogy a felhasználás lehetőségei mindenki számára tényleg adnak annyit, hogy az utak, melyekről azt gondoltuk, hogy nem kapcsolódnak egymáshoz, nagyon is össze tudnak érni, legyen ez akár, hogy a két leginkább különállónak gondolt szegmenst említsem, a piac vagy a kultúra terméke.

PETER HALACSY
nem errol mondja azt attila, hogy ez nem ket kulon allo dolog?

BIRCSÁK ESZTER
Mert ezek nem különállóak, és itt tényleg meg is jelennek együtt. És így nem csak beszélünk erről az összefonódásról, hanem ténylegesen meg is mutatjuk őket.

PETER HALACSY
Bocs, egyszerre gepeltunk.

BIRCSÁK ESZTER
És, ami számunkra is új lehet, hogy amiről mi sem gondoltuk volna, az is megvalósul.

ADAM SOMLAI-FISCHER
van meg egy fontos oldala ennek itthon: a magyar oktatasbol hianyzik az egyuttmukodes tanitasa, az inter(krossz) diszciplinaritas szeretete. Melyek
a vilagon mindehol mar intenziven
hasznalt munkakulturak. Egy medialabor termeszetebol adodoan teszi kotelezove az egyuttmukodest, a megosztast.

PETER HALACSY
Jaj,igen.h hogyezcsakegyalca,amimoge a koklerek bujhatnak. Egyik terulethez sem ertenek. a Mokk nem kerulhetett az infor- matikai karra, mert az akkori dekan szerint allitolag tul ,,puha” dolgokkal foglalkozott.

PETER HALACSY
Minden felevben azt latom, h a hallgatok imadjak az ilyen orakat. De a BME vezetese nem eleg bator, h novelje ennek az aranyat, mert akkor az ertekes mernoki ismeretektol (ertsd valami techologia v. matek) venne el az idot az a sok lilakod.

PETER HALACSY
kozben meg a muszaki menedzser az egyik legsikeresebb szak. o aki nem ert semmi- hez, de az okos informatikusok fonoke lesz, tobbet fog keresni, es boldogabb ember lesz.

PETER HALACSY
azt gondolom, hogy a kis szakokon (en egy ilyet ismerek az elmeleti nyelveszet) valahogy ugy mukodik a felsooktatas, hogy a hallga- tok 3-5 even keresztul ott lognak a tanszek kornyeken. Egymassal es az oktatokkal (van hatar?) sokat beszelgetnek. azzal a tanulnak, hogy ott vannak. amikor a campus campuskent kezd mukodni.

PETER HALACSY
nekem ez nagyon hianyzott a BME-n.
az en kis kornyezetem a Mokk-ban igy mukodik ugyan (uj media tudasom 95% beszelgetesekbol van), de ebbe a folyamatba hallgatokat nem tudtunk becsatlakoztatni.

PETER HALACSY
sokszor volt otlet, hogy kene valami szakkollegiumszeru. hat a kibu talan ez is kicsit. Egy szakmai kozosseg, ami meg- hatarozza a gondolkodasodat, tudasodat jo hosszu idore.

BIRCSÁK ESZTER
Mint ahogy azt tudtuk, hogy igény volna egy olyan intézményre, ahol tudunk együtt dol- gozni, az interdiszciplinaritás mellett maga a közösségi alkotás mentén, és ez szerintem nagyon „bejött”.

PETER HALACSY
a BME-n, a szabadonvalaszhato, ket kredites targyakat kozismeretinek hivjak. ilyen az internetmediam. az oktatasban az ilyen targyak elhanyagolhatoan kis hanyaddal vannak, pedig ez lenne az egyetlen hely, ahol egy mernok a szuk szakteruleten kivuli kerdesekkel is talalkoznak.

BIRCSÁK ESZTER
szerencsés volt, hogy bár többen hasonló területről érkeztünk, és azért sokféle közös- ségben dolgoztunk már, mindnyájunknak volt tapasztalata arról, mit is jelent ez, és ezért si- került jól szerintem ez az struktúra, még akkor is, ha nem minden folyik gördülékenyen…

BIRCSÁK ESZTER
Ez nyilván köszönhető annak is, hogy az igény is megvolt nemcsak bennünk, hanem a hozzánk jelentkező kutatókban, a nálunk szereplő előadókban és a folyamatos külföldi érdeklődésben. És az első három hónapban megtapasztalhattuk, hogy mennyi energia képes így létrejönni, milyen elképesztő mun- ka valósul így meg.

ADAM SOMLAI-FISCHER
Egy masodik fontos termeke a media laboroknak az a kozosseg, azok a ku-
tatok, muveszek, akik par honap vagy
egy ket ev alatt megismerik ezeket
a munkamodszereket, nemzetkozi kutatasokat, es nagyon ertekes szakemberei lehetnek rengeteg kulonbozo iparagnak.
Ez tortent Dublinban is, ahol 5-6 eves mukodesevel a medialab europe kitermelt egy nagyon ertekes kutatokozosseget, melyek utana sok helyi intezmenyt tudtak felkavarni es nemzetkozive tenni.

ADAM SOMLAI-FISCHER
nem beszelve arrol, amire sokan vágyunk, es Gyorgy Peter egyik motivacioja volt, hogy ha sikeres termekek szuletnek a kibuban, akkor az egy uj, a tiszta kreativitasa es profizmusa altal gazdagga lett vallakozotipus jelenik meg.

PETER HALACSY
De jo! Felhivom X-t, o is volt kibus volt, biztos segit. Majd amikor az ujsagban az jelenik meg egy allamtitkarrol es egy miniszteriumi beszallitorol, hogy „mindketten kibusok voltak”… akkor dolgoztunk jol.

ADAM SOMLAI-FISCHER
Persze vannak ilyenek, de meg nem sok, mert a magyar uzleti elet nem ezt diktalta eddig. Tipikusan az ilyen embereknek a tarsadalmi szerepvallalasa is komolyabb, ertekesebb.
Ez szinten egy kozos ugy, kulturalis kerdes.

ADAM SOMLAI-FISCHER
Ezeket a viziokat 2007 elejen kezdtuk kozosen formaba onteni, keresgetve a mukodesi modellt, identitast, nevet, varosi helyet, es a kutatokat akikkel folyamatosan egyeztettunk celcsoportos beszelgeteseken. Ezek mind egyuttesen segitettek letrehozni egy intezmenyt mely gyorsan es hatekonyan tud teret adni a fiatal tehetsegeknek.

BIRCSÁK ESZTER
szerintem az is jó volt, hogy meghatároztunk fogalmakat, melyek segítettek: minket is az öndefiniálásban, és minket megérteni kívánó érdeklődőket, így a médialabor fogalma, az innováció, új média, technológia, közösség, digitális technika…

PETER HALACSY
hu, en sokszor belegondolok, hogy mennyit dolgoztunk a mi hogy legyen, mit hogyan hivjunk, mi micsoda kerdesekkel.

BIRCSÁK ESZTER
Mert nyilván egyikünk-másikunk ismert külföldi hasonló intézményeket, médialabo- rokat, inkubátorházakat, amelyek sokféle formában valósultak meg, mint pl. egyetem- hez kötődőek (MiT), vagy multinacionális cégekhez. Persze ezek mindegyike nagyon alap szinten meghatározható úgy, hogy
az őket alapító anyaintézmény, vagy akár magánszemély fel-ismerte a kreatív energia hatását és fontosságát.

HALÁCSY PÉTER
Meg volt a szabolcs altal kikutatott cikk, va- lami survey a medialaborokrol. nekem abbol az derult ki, hogy ha fokuszaltan csinalod, nem engeded szetfolyni, akkor tulajdonkep- pen mindenfelekeppen lehet jot csinalni.

BIRCSÁK ESZTER
És a közösségi alkotás jelentőségét.

ROBIN NAGY
És egy pár szót a másik oldalról.
a Magyar Telekom felismerte annak a szük- ségességét, hogy meglévő infrastruktúráját izgalmas új tartalmakkal lehet csak vonzóvá tenni. Új tartalmakat cégen belül is létre lehet hozni, de sokkal autentikusabb, ha azok az emberek hozzák létre, akik használni fogják. így jelent meg egy kis innovációval foglalko- zó intézmény szüksége. Egy távközlési cég- nek, melynek a bevétele – mint az iparágnak általában – csökken, új területeket kell felfe- deznie a további növekedés ígéretében. Bel- földi és nemzetközi akvizíciók, új iparágakba való pozíciószerzés mellett fontos a meglevő eszközök újfajta használatának erősítése. itt kerül képbe egy nem megszokott kutató fejlesztő műhely. Nyitni kell az új, feltörekvő generáció felé, mely túlhaladta, vagy inkább másként értelmezi az innovációt mint a tradicionális kutató intézetek. a jó időben jött egymásra találás a szabolcs képviselte új hullámú fejlesztő generáció és a jövőjét kere- ső távközlési cég között és ez eredményezte a kitchen Budapest létrejöttét. Természetes velejárója egy tulajdonosokkal rendelkező, sőt, tőzsdén levő cég esetén, hogy profitálni akar a befektetése után. a működési modell is úgy lett kialakítva, hogy mind a kutatók, mind az anyacég jól járjon sikeres, vagy siker- re predesztinált projektek esetén.

ADAM SOMLAI-FISCHER
egy par melleknev a egyik elso meetingen osszeszedett tulajdonsagokbol a leendo kutatokrol: string] nadjective = {„young”, „Playful”, „innovative”, „cool”, „cult”, „smart”, „streetsmart”, „funny”, „geek”, „tech”,„street”,„aggressive”, „relaxed”, „refreshing”, „visible”, „spectacular”, „aether”, „ozone”, „sexy”, „sweat”, „looser in a cool way”, „anti-WTo”, „marxist”, „punk”, „anti-elitist”, „jam”};

BIRCSÁK ESZTER
Én nagyon élveztem a névválasztást és a ku- tatók meghatározását azon a 2007. februári találkozón. Elég sokan voltunk, emlékeim szerint a szabi, attila, György Péter, vályi Gábor, halácsy Péter és én. a munkanevünk akkoriban az innolab volt, de azt azt hiszem elég hamar eldöntöttük, hogy jó lenne a Budapest szót szerepeltetni a névben, főként a nemzetközi kapcsolatok miatt.

NEMES ATTILA
azt hiszem a szabival közös munka-tör- ténetünk és a fentiek tükrében, illetve a
fent említett csapatot ismerve mondhatok olyat, hogy a kis közösségünk új kultúra fogalomban gondolkodik. a kiBu-t a helyhez és időhöz kötött, szerzői, „moder- nista” tudásmítosz temploma helyett egy vízszintesen szerveződő, a tudást csak az együttműködésben értelmező műhelyként látja, ahol a „hely szelleme” az együttműkö- dők tudásának folyamatos megosztását, a „jó ötlet” a kooperáció-ban megvalósítható, a közösség kritikájára épülő tervet, a „zseni” a tudását átadni, és másoktól tanulni képes partnert jelenti.

HALÁCSY PÉTER
attila, te most 3 kotet tudasszociologiai, tudasmenedzsment konyvet fogalmaztál meg egy mondatban.

NEMES ATTILA
Még korábban a reorient projekt alatt több- ször megfogalmazódott a szabival folytatott beszélgetésekben, hogy a csapatmunkában kialakuló nyitott tartalom sikere magára

a munka módszerére vezethető vissza. Mikor Szabi először említette nekem a kiBU tervét, egyből elhangzott az az igény, hogy a reorientben – és más korábbi munkáinkban alkalmazott- szervezeti modell megvalósulá- sát kell támogatni. Egy olyan ország, kultúra munkamodellje kerül itt szembe a nemzet- közi gyakorlatban már sok helyen elterjedt formációval, ahol a tudás érvényesülését a folyamatos önreferálás öli meg, ahol a kultúra nem része a gazdaságnak (egyfajta ellenpólust képvisel), ahol az együttmûködés leginkább kényszer mintsem igény.

NEMES ATTILA
sajnos, a matrixszervezet, a
projektstruktura meg a kreativ iparban is ritka Magyarorszagon. nem ertem, miert. Erdekes latni, amikor a kiBu-ban hagyunk donteseket masoknak meghozni, es eloszor mindenki olyan furcsan erzi magat.

NEMES ATTILA
a kiBu épp ezért sokkal többet jelent,
mint egy média-labort vagy a globális innolabhálózat budapesti elemét, vagy egy telekomhatalomokos beszállítóját.akiBu modellértékű intézmény lehet az alulról jövő kultúrális kezdeményezésekre épülő hazai közösségi műhelyek, projektek, a jövő kultu- rális termelését meghatározó intézmények sikeres megvalósításában.
Ennek az okai szerintem valamennyire tudhatók, de ez tényleg nem hiszem, hogy
a bevezetőnk része. Egy olyan társadalom amelyben a kisközösségi kultúrák erősödé- sét, fennmaradását, és sokszor kialakulását is tudatosan gátolták, rombolták (Monarchia, horthy, rákosi, kádár) hogyan alakulhatott volna ki közösségi gondolkodás. aki ebben az országban sikeres alkotó- közösségeket hozott létre, előbb utóbb vagy börtönben, vagy emigrációban, vagy bitófán találta magát.